Szervezeti és Működési Szabályzat
Martonfa község Önkormányzata
3/2011. (V.20.) rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát.
Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján - a törvények keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.
A helyi önállóságot anyagilag- szervezetileg- jogilag biztosító önkormányzat-barát környezetben a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé válhatnak arra, hogy a településen önfejlődési folyamatokat indítsanak el, s a köz megelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, önkormányzati minőségükben és önállóságukban kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához.
A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.
Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Martonfa község önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
Martonfa község Önkormányzat képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló és módosított l990 évi LXV. törvény ( továbbiakban: Ötv.) 18.§.(1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a szervezeti és működési rendjére (továbbiakban: SZMSZ) - a következő rendeletet alkotja.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS
Az önkormányzat és jelképei
1.§.
(1) A képviselő-testület és szervei számára az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat-és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2.§.
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Martonfa község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: Martonfa
Pontos címe: Martonfa, Köztársaság u. 13.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Martonfa község Önkormányzata Képviselő-testülete
(4) Illetékességi területe: Martonfa község közigazgatási területe
(5) Az önkormányzat külön megállapodás alapján Apátvarasd, Erdősmecske, Lovászhetény és Zengővárkony képviselő-testületeivel közösen körjegyzőséget működtet.
A körjegyzőség székhelye: Pécsvárad
Pontos címe: 7720 Pécsvárad, Szentháromság tér 3.
3.§
(1) "A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak." (Ötv. 1. §. (2) bek.)
(2) "A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül." (Ötv. 1. §. (3) bek.)
4.§
(1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő jelentős ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kedvezményezést.
(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
a) képviselő-testülete, annak felhatalmazására;
b) a képviselő-testület bizottsága;
c) a polgármester;
d) a helyi népszavazás hozhat. (Ötv. 2. §. (2) bek.)
5.§
A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom - és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.
II. Fejezet
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
6.§
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre, a képviselő-testület állandó bizottságaira átruházhat.
7.§
A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt kötelező önkormányzati feladat- és hatásköre:
(1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:
- a településfejlesztés és településrendezés;
- az épített és természeti környezet védelme;
- a lakásgazdálkodás;
- a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás;
- a köztemetők fenntartása;
- a helyi közutak és közterületek fenntartása;
- a köztisztaság és településtisztaság biztosítása;
- gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól;
- közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában;
- gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, az oktatásról;
- gondoskodás az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról;
- a közösségi tér biztosítása;
- a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása;
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása;
- az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése. (Ötv. 8.§ (1) bek. )
(2) Az önkormányzat köteles gondoskodni:
- az egészséges ivóvízellátásról;
- az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről;
- az egészségügyi és szociális alapellátásról;
- a közvilágításról;
- a helyi közutak és köztemető fenntartásáról;
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. (Ötv. 8.§ (4) bek.)
(3) "A települési önkormányzat a feladat körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel." (Ötv. 8.§ (5) bek.)
8.§
(1) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amennyiben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester (alpolgármester) vagy az erre felkért külön bizottság.
(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és végrehajtásának az (1) bekezdésében említett részletes feltételeit.
9.§
(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatás-köreinek gyakorlását nem ruházhatja át.
(2) "A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
a) a rendeletalkotás;
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;
d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;
e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
g) intézmény alapítása;
h) közterület elnevezése, emlékmű-állítás;
i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása;
k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;
m) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal." (Ötv. 10.§ (2) bek.)
10.§
A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt az Ötv. 17. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján mondhatja ki az önfeloszlatását.
11.§
(1) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő - rendes - ülésen beszámol.
12.§
A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet - a napirend előtti feladatok keretén belül - írásban tájékoztatja.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése ( Ötv. 12-18 § )
13.§
A képviselő-testület ciklusprogramja
(1) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza.
(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram alapján működik.
(3) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testületet elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(4) A képviselő-testület a ciklusprogramon belül gazdasági programot fogad el, melyet a polgármester terjeszt a képviselők elé.
(5) A ciklusprogram és a gazdasági program alapján a Képviselő-testület, minden év elején, polgármesteri előterjesztése alapján elfogadja a munkatervét.
14.§
(1) A képviselő-testület az évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi a munkáját.
(2) A munkatervre javaslatot tehetnek:
a) települési képviselők;
b) a bizottságok;
c) a jegyző;
d) a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervek vezetői.
(3) A munkatervjavaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.
(4) Az ülésterv tartalmazza:
- a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;
- a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét, akik egyben felelősek az elkészítésért is;
- a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását;
- az előzetes egyeztetés szükségességére való figyelmeztetést.
15. §
A képviselő-testület összehívása
(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.
(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(3) A képviselő-testület összehívását a polgármester, a megyei kormányhivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.
(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
- a képviselőket;
- a jegyzőt;
- az illetékes országgyűlési képviselőt;
- a kisebbség képviselőjét;
- továbbá akit a polgármester megjelöl, valamint
(5) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(6) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt;
b) az illetékes országgyűlési képviselőt;
c) a kisebbségi önkormányzat képviselőjét;
d) akit a polgármester meghívott.
(7) Az ülés előterjesztését a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A helyben szokásos módon közzé kell tenni: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Polgármesteri Hivatalban. A meghívó kifüggesztendő a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is.
(8) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4-ének, vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(9) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt - a helyben szokásos módon - nyilvánosságra kell hozni.
(10) "A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit, illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein." (Ötv. 8. § (5) bek.)
16. §
A képviselő-testület ülése
Az ülésvezetés szabályai
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. (Ötv. 12. § (3) bek.)
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás átadása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (Ötv. 12. § (4) bek. a), b) pont)
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása (Ötv. 12. § (5) bek.).
(4) Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.
(5) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(6) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze;
b) számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét, és azt az ülés teljes időszaka alatt figyelemmel kíséri, továbbá felolvassa a távol lévő képviselők névsorát;
c) előterjeszti az ülés napirendjét.
(7) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(8) A vitát a polgármester napi rendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja.
17.§
Az előterjesztés
(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett napi rendi pontokhoz kapcsolódóan elkészült és a jogosultak, előterjesztő(k), által javasolt új napirendi pontok anyagai, továbbá a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. Előadó az előterjesztés írásos elkészítője.
(2) Az előterjesztés írásban, vagy indokolt esetben szóban kerül benyújtásra. A polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását (kiosztásos anyag).
(3) Az előterjesztés főbb elemei:
a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s a döntést indokolják.
b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezés>
a) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.
b) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
c) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.
18.§
A vita, szavazás
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő és az előadó (továbbiakban: előterjesztők) a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehetnek;
b) az előterjesztőkhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre a kérdezettek kötelesek rövid választ adni;
c) ezt követően részletes megvitatásra ad lehetőséget.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Az előterjesztők szóbeli kiegészítésének időtartama legfeljebb 5 perc.
(3) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(4) Az előterjesztők a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.
(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. Ezzel kapcsolatosan a testület bármely tagja módosító javaslattal élhet. E javaslatokról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztői válaszolnak a hozzászólásokra.
(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat - a jegyző általi felolvasást követően - egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.
(8) "A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges" (Ötv. 14. § (1) bek.).
(9) Szavazategyenlőség esetén az elnök szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.
19.§
(1) Minősített többség szükséges:
a) rendeletalkotáshoz (Ötv. 10. § a) pont);
b) szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által a hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz (Ötv. 10. § b) pont);
c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz (Ötv. 10. § e/ pont);
d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz (Ötv. 10. § f/ pont);
e) intézmény alapításához (Ötv. 10. § a/ pont);
f) zárt ülés elrendeléséhez (Ötv. 12. § (4) bek. b/ pont);
g) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához (Ötv. 18. § (3) bek);
h) a polgármester elleni kereset benyújtásához (Ötv. 33/B. § (19) bek);
i) alpolgármester választásához;
j) képviselő kizárásához.
(2) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. (Ötv. 12. §. (6) bek.)
(3) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni. A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Martonfa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ...... /20... (....... hó ........ nap) határozata.
(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény írja elő
(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelen lévő tagok pedig a nevük felolvasásakor "igen-el" vagy "nem-el" szavaznak.
(6) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(7) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal betűrendes és határidő-nyilvántartást vezet.
(8) A jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek a határozatokat.
(9) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
20.§
A titkos szavazás
(1) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(2) Titkos szavazást kell tartani:
a) választás;
b) kinevezés;
c) felmentés;
d) vezetői megbízás átadása, visszaadása, valamint
e) fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés (büntetés kiszabása) esetén.
(3) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik.
(4) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.
21.§
Összeférhetetlenség
(1) "A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni." (Ötv. 14. § (2) bek.)
(2) Hozzátartozó: az egyenes ágbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs.
(3) Amennyiben a képviselő nem jelenti be személyes érintettségét akkor arról bármelyik képviselő javaslatára a testület minősített többséggel dönt.
(4) A szavazásból kizárt képviselőt a határozathozatal szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
22. §
Az önkormányzati képviselő nem lehet:
a) központi államigazgatási szerv köztisztviselője,
b) a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,
c) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,
d) a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója,
e) aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el,
f) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,
g) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,
h) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
i) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,
j) helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja. (2000. XCVI. tv. 5.§)
23. §
Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért. (2000. évi XCVI. tv. 6.§)
24. §
Összeférhetetlenségi eljárás
(1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
(2) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.
(3) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
(4) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.
(5) A bizottság, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről. (2000. évi XCVI. tv. 8.-9.§)
25. §
A tanácskozás rendjének fenntartása
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
b) Rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
26.§
A jegyzőkönyv
(1) "A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik." (Ötv. 17. § (1) bek.)
(2) A testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
Ebből:
a) Az eredeti példányt a jegyző kezeli.
b) A második példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei kormányhivatal vezetőjének (Ötv. 17. § (2) bek.)
c) A harmadik példányát hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára, amely a polgármesternél kerül lefűzésre és tárolásra.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját;
b) a megjelent képviselők nevét (a távol maradt képviselők névsorát);
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét;
d) az ülés megnyitásának időpontját;
e) az elfogadott napirendet;
f) napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét;
g) a határozathozatal módját;
h) a szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbség véleményét;
i) a polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülésen történt fontos eseményeket);
j) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat;
k) az ülés bezárásának az időpontját.
(5) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a képviselő véleményét, amennyiben azt a képviselő kifejezetten kéri.
(6) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. (Ötv. 17. § (2) bek.)
(7) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (Ötv. 17. § (3) bek.)
IV. Fejezet
Az önkormányzati rendeletalkotás
27. §
(1) A képviselő-testület - az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:
a) a Szervezeti és Működési Szabályzatról (Ötv. 18. § (1) bek);
b) a települési képviselőknek, a bizottsági elnököknek, a bizottság tagjainak - törvény keretei között történő - tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról. (Ötv. 20. § (2) bek.)
c) polgármester, vagy bizottság részére történő hatósági hatáskör megállapításáról (Ötv. 11. és 23. § (2) bek.);
d) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról (Ötv. 50. § (2) bek.);
e) a költségvetésről, és a helyi adók kivetéséről.
(3) Rendeletet alkot továbbá más törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladatok végzésére, illetve törvény által nem szabályozott helyi feladatok és társadalmi viszonyok rendezésére.
28.§
A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai
(1) A rendeletalkotás kezdeményezése, önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők;
b) az önkormányzati bizottságok elnökeinek útján;
c) a polgármester, az alpolgármester, és a jegyző;
d) választópolgárok népi kezdeményezés útján.
(2) A rendelettervezet elkészítése:
a) A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek elkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg.
b) A rendeletet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa(i) készíti(k) el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is.
c) A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(3) A tervezet véleményezése:
a) Figyelemmel kell lenni a jogszabályi környezetre, továbbá
b) az előkészítése során széles körű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai: - a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye; - a lakossági közvélemény-kutatás, közmeghallgatás, fórumok.
c) A tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság megvitatja a jegyző véleményét figyelembe véve. Ezt követően az Ügyrendi Bizottság véleményezi a tervezetet. Erre az ülésre a jegyzőt - szükség szerint más külső szakembereket is - meg kell hívni.
d) A polgármester egyes rendelettervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.
(4) A tervezet képviselő-testület elő terjesztése és elfogadása:
a) Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyző gondoskodik a kihirdetéséről.
c) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Martonfa Községi Önkormányzat ........ /20.. ( ........... hó ....... nap) rendelete.
(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:
a) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, azaz hirdetményben kell tudatni a lakossággal az elfogadás tényét és a hatálybalépés időpontját, továbbá azt, hogy a rendelet megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban. A hirdetményt az önkormányzat hirdetőtábláin kell közzétenni.
b) A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez egy példányt ugyancsak meg kell küldeni. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
(6) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása:
a) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester, jegyző indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.
b) A jegyző 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselő-testület számára.
d) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét - a szabályzat mellékleteként SZMSZ V. számú melléklete - naprakész állapotban vezetni.
V. Fejezet
A települési képviselő (Ötv. 19-21.§)
29.§
A képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
30.§
"A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32.§ szerinti esküt tesz." (Ötv. 19.§ (19) bek.)
31.§
a) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.
b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
e) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;
f) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. (Ötv 19. § (2) bekezdés) (2) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk meg-szervezésében és ellenőrzésében.
(3) "A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak - törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat állapíthat meg." (Ötv. 20. § (2) bek.)
32.§
Kérdés, interpelláció
(1) Az Ötv. 19.§-nak (2) bekezdésének a) pontja alapján a települési képviselő tájékozódó kérdést és felvilágosítást kérő kérdést (interpelláció) tehet fel.
(2) Egyszerű, vagy tájékozódó kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(3) A kérdést a képviselő-testület ülésén kell feltenni szóban, vagy azt megelőzően írásban. A megkérdezett az írásban feltett kérdésre a testületi ülésen szóban köteles választ adni. A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc. A szóban feltett kérdésre a megkérdezett 8 napon belül írásban köteles válaszolni.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén - lehetőleg a napirendek lezárása után:
a) a polgármestertől;
b) alpolgármestertől;
c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől;
d) a jegyzőtől önkormányzati ügyben írásos felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre a megkérdezett az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ ad.
(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(6) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.
(7) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
33. §
A képviselő főbb kötelezettségei
(1) Tevékeny részvétel a képviselő-testület és bizottságai munkájában, döntéshozatalában.
(2) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. Feleljen meg a képviselői esküben foglaltaknak, magatartásával tartsa tiszteletben a jogszabályokban foglaltakat és megbízatáshoz hűen, a település javát szolgáló igyekezettel tevékenykedjen.
(3) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, a létrehozott munkacsoportok munkájában, valamint a különböző vizsgálatokon.
(4) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, a mentesülésig.
(5) Kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
(6) Személyes érintettség, összeférhetetlenség bejelentése.
(7) Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség.
34. §
Vagyonnyilatkozat
(1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.
(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
VI. Fejezet
A Képviselő-testület bizottságai (Ötv. 22-29.§)
35.§
A bizottsági feladatok és szervezet
(1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A képviselő-testület szociális és ügyrendi bizottságot hoz létre.
A képviselő-testület állandó bizottságának elnevezését és tagjainak névsorát az SZMSZ III. számú melléklete rögzíti. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(3) A bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ IV. számú melléklete rögzíti.
(4) A bizottság a belső működési szabályait - az Ötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
(5) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig,
36.§
A bizottsági működés főbb szabályai
(1) "A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni." (Ötv. 23. § (3) bek.)
(2) "A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja." (Ötv. 24. § (1) bek.)
(3) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyeket csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(6) "A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt." (Ötv. 26.§ )
(7) "A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti." (Ötv. 27.§)
(8) A bizottság ülése zárt, azon részt vesznek a tagok, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselők és a meghívottak.
(9) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(10) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra - a kisebbség véleményét tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a bizottsági referens gondoskodik. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(11) A jegyzőkönyv elkészítésére, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(12) A bizottság a tevékenységéről 2 évenként beszámol a képviselő-testületnek.
VII. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző (Ötv. 30-38.§)
37.§
A polgármester
(1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) "A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt." (Ötv. 32.§)
(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. (Ötv. 33.§) A polgármester illetményére, illetmény-fejlesztésére, egyéb juttatásaira és jutalmazására az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.
(4) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el. (Ötv. 35. §)
(5) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. (Ötv. 33/B. §)
(6) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. (Ötv. 33/C. § (1))
38.§
A polgármester
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
39.§
(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:
a) segíti a képviselők munkáját;
b) összehívja és vezeti a testület üléseit;
c) képviseli az önkormányzatot;
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
(2) A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:
- fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, a Külügyi Bizottság tudomásával, és a velük való tárgyalás során megállapodásokat köthet, amelyeket a későbbiekben a Képviselő-testület jóváhagy;
- véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben;
- nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek;
- ellátja a honvédelmi törvény Hvt. 19. §-ában megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat;
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását;
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz. (Ötv. 25.§ (2) bek.)
c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(4) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
(5) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. (Ötv. 36.§ (3) bekezdés)
(6) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármesteri tisztsége megszüntetése érdekében, melyben egyidejűleg kérheti a polgármesternek a tisztségből történő felfüggesztését is.
40.§
Alpolgármester
(1) " A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.." (Ötv. 34.§ (1) bekezdés)
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesterekre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó jogszabályok.
41. §
(1) A polgármester, helyettesíthetősége érdekében, tájékoztatja az általa kijelölt alpolgármestert az öt munkanapot napot meghaladó kiküldetéseiről, illetve egyéb akadályoztatásairól.
(2) Az alpolgármester a helyettesítés során köteles a polgármesteri útmutatásoknak, felhatalmazásoknak megfelelően eljárni.
42.§
Polgármester, alpolgármester helyettesítése (Ötv. 31.§)
A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:
(1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.
(2) Az ülés vezetésére a 20.§-ban, a 21.§ (1)-(8) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat;
b) büntető, vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés;
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
43.§
A jegyző
(1) Az SZMSZ I. számú mellékletét képező megállapodás alapján Pécsvárad Város Jegyzője ellátja Martonfa község jegyzői feladatait.
(2) A városi jegyző a polgármesteri hivatal bevonásával látja el a jegyzői feladatokat.
Ebben a körben:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
b) ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
c) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein;
d) törvényességi észrevételeket tehet a döntés-előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában;
e) gondoskodik a testületi-ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá;
f) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
VIII. Fejezet
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok
44.§
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
(1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.
(2) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (Ötv. 49. § (1) bek.)
(3) A helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetőleg más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben helyi népszavazáshoz kötheti.
45.§
Lakossági fórumok
(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (Ötv. 13.§) Fontosabb szabályai:
a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz közérdekű kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő napi rendekről a lakosságot a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hív össze.
Fontosabb szabályai:
a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a helyben szokásos módon kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
b) A gyűlést a polgármester, vagy az általa kijelölt személy vezeti. A gyűlésre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt
c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
IX. Fejezet
Az önkormányzat vagyona
50.§
(1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;
c) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.
(3) Az önkormányzat - vagyonának növelése érdekében az ÖTV. 80.§ (3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal - részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjáról célszerű, ha külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat.
(4) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben - az adott költségvetési évben - 200.000.- Ft értékhatárig, esetenként legfeljebb 20.000.-Ft összegig vállalhat kötelezettségeket, melyről utólagosan a képviselő-testületet tájékoztatja.
(5) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
51. §
Az önkormányzat költségvetése
(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
a) Az első forduló (koncepció) főbb elemei:
- a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,
- az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése.
Ezen belül:
- a bevételi források,
- azok bővítésének lehetőségei,
- a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretei között mozgó célszerű megoldásainak meghatározása),
- az igények és a célkitűzések egyeztetése,
- a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,
- a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
b) A második forduló főbb elemei: A képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet.
A költségvetési javaslat tartalmazza:
- a bevételi forrásokat,
- a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként),
- a felújítási előirányzatokat célonként,
- a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,
- az általános és a
- céltartalékot.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a pénzügyi bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és írásbeli véleményét az előterjesztéshez csatolja.
(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) pontban írt szabályok irányadók.
52. §
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai (Ötv. 90.§)
(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.
(3) Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.
(4) A fizetésképtelenség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.
(5) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásáról szóló beszámolóról rendelettel dönt.
(6) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembevételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.
(7) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen:
a) a PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK részére;
b) beszedi az önkormányzat saját bevételét,
c) igényli a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat;
d) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját számlarendjét;
g) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását;
h) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
53. §
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (Ötv. 92. § (2) bek.)
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. (Ötv. 92. § (2) bek.)
(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik. (Ötv. 92. § (2) bek.)
54. §
Felterjesztési jog (Ötv. 101.§)
(1) "A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabályokkal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását." (Ötv. 101. § (1) bek. c/ pont).
(2) "A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és
a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti." (Ötv. 101. § (1) bek.)
XII. Fejezet
Záró rendelkezések
55. §
(1) A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) megalkotásáról szóló rendelet 2011. május 20-án lép hatályba.
(2) Az SZMSZ hatálybalépésével hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2007.(II.15.) rendelete.
(3) Az SZMSZ kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
Vörös Attila Dr. Fenyvesi János
polgármester jegyző
A rendeletet a képviselő-testület 2011. május 18-ai ülésén fogadta el.
Kihirdetve: 2011. május 20-án.
Dr. Fenyvesi János
jegyző
A 3/2011. (V.20.) rendelet I. számú melléklete
MEGÁLLAPODÁS
körjegyzőség fenntartására
1.) Apátvarasd, Erdősmecske, Lovászhetény Martonfa és Zengővárkony községek körjegyzőséget tartanak fenn. A körjegyzőség székhelye: Pécsvárad Polgármesteri Hivatal (7720 Pécsvárad, Szentháromság tér 3. Tel.: 72-465-025)
2.) A körjegyzői feladatokat a városi jegyző a polgármesteri hivatal bevonásával látja el.
3.) A körjegyzőség költségeihez az azt fenntartó települések és Pécsvárad Önkormányzata a település lakosságszáma arányában járul hozzá. A lakosságszám tekintetében a tárgyévi költségvetést megelőző év január 1-jei állandó lakosságszáma az irányadó.
4.) Martonfa községben a rendszeres ügyfélfogadás és helyben történő ügyintézés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása teljes egészében a települést terheli a 3.) pontban vállalt hozzájáruláson túl.
5.) Jelen megállapodás 1998. január 1-től lép érvénybe. Egyidejűleg a körjegyzőség megalakításáról és fenntartásáról szóló, 1990. október 30-án kötött megállapodás, annak 7. és 8. pontja kivételével hatályát veszti.
Pécsvárad, 1998. január 1.
Az érintett képviselő-testületek nevében:
Kakas Sándor sk. Bodorkás István sk. Keller János sk.
polgármester polgármester polgármester
Pécsvárad Apátvarasd Erdősmecske
Mészáros Sándor sk. Ördög Béla sk. Ámán András sk.
polgármester polgármester polgármester
Martonfa Zengővárkony Lovászhetény
A 3/2011. (V.20.) rendelet II. számú melléklete
Polgármester: Vörös Attila
Alpolgármester: Bosnyák András
Tiszteletbeli alpolgármester: Tóth Imre
Képviselők: Dobos Norbert
Eigner Róbert
Karádi József
Az 2/2003. (III.10.) számú rendelet III. számú melléklete
Szociális és Ügyrendi Bizottság:
Dobos Norbert
Eigner Róbert
Karádi József
A 3/2011. (V.20.) rendelet IV. számú melléklete
A képviselő-testület bizottságára átruházott hatáskörök:
Szociális és Ügyrendi Bizottság:
- eljár a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ügyekben
- eljár a képviselők összeférhetetlenségi ügyeiben
- javaslatot tesz a polgármester tiszteletdíjára, javadalmazására
Gyakorolja az önkormányzat 3/2010.(VI.5.) számú rendeletében meghatározott hatásköröket.
A 3/2011. (V.18.) rendelet V. számú melléklete
HATÁLYOS RENDELETEK TÁRA
| 10/2002. (XII.25.) | a köztisztaságról, valamint a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről |
| 2/2005. (VI.1.) | a helyi építési szabályzatról |
| 2/2007. (II.15.) | az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról |
| 2/2008. (IV.1.) | a szociális ellátások helyi szabályozásáról |
| 2/2009. (IV.1.) | a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2008. (IV.1.) rendelete módosításáról |
| 3/2004. (III.8.) | a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról |
| 3/2009. (IV.1.) | a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról |
| 4/2002. (VI.13.) | a helyi közművelődési feladatok ellátásáról |
| 4/2033. (III.20.) | a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről |
| 4/2004. (IV.20.) | |
| 4/2010. (XII.15.) | az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról |
| 5/200. (X.1.) | a díszpolgári cím adományozásáról |
| 5/2001. (X.1.) | a temetőről és a temetkezésről |
| 5/2008. (IV.30.) | a gyermekvédelem helyi rendszeréről |
| 5/2010. (XII.15.) | a helyi adóról |
| 7/2004. (IX.11.) | a helyi hulladékgazdálkodási tervről |
| 7/2010. (XII.30.) | az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvízért fizetendő díjról |
| 8/2003. (IX.15.) | az állatok tartásáról |
| 8/2008. (XI.1.) | a falugondnoki szolgálatról |
kezdő oldal
